A diabeteses láb tünetei olyan komplex szövődmények miatt jelentkeznek, melyek az erek elváltozásai és a peripheriás neuropathia (idegbántalom) következtében alakulnak ki. Sajnos a statisztikák szerint a diabeteses láb 2-es típusú cukorbetegek esetében – nem diabeteses kortársaikhoz képest – 30-40-szer gyakoribb alsó végtag amputációhoz vezet. 

Megfelelő odafigyeléssel és szoros vércukorkontrollal, illetve a szövődmények korai észlelésével ez megelőzhető lenne az esetek jelentős részében. 

A betegség kialakulásának mechanizmusa 

A perifériás erek szenzoros (érző) működése károsodik, ezáltal csökken a fájdalomérzet, azaz észrevétlenek maradhatnak egyes sérülések, így potenciálisan a szövetek károsodása mélyebb lesz. Szintén idegkárosodás következtében a szimpatikus idegrendszer működésében zavar keletkezik, mely fokozott véráramláshoz, illetve csontanyagcsere-zavarhoz vezet, ezáltal a láb ízületei deformálódnak, a láb statikája megváltozik. A statika megváltozásának következtében új nyomáspontok jönnek létre, melyek bőrkeményedések, bőrmegvastagodások kialakulását idézik elő. Az érkárosodás következtében a vérkeringés is zavart szenved. A bőr szárazzá, sérülékennyé válik, ennek következtében repedések alakulnak ki. A bőrmegvastagodások helyén apró fekélyek képződnek, melyek a fájdalomérzés zavara miatt később kerülnek felismerésre. Ezen fekélyek gyakran mélyre terjednek, befertőződnek, e fertőzés könnyen terjed a lágyrészekben, sőt a csontokat is érintheti. A folyamat végeredményeként gyakran szövetelhalás alakul ki. 

A diabeteses láb ápolása, a szövődmények megelőzése

A megelőzés révén a diabetesre visszavezethető amputációk számát Európában sok helyütt 50-60%-kal csökkenteni sikerült. Az első és legfontosabb – mint minden szövődmény megelőzésének legbiztosabb eszköze – a rendszeres vércukorkontroll. A lábak rendszeres vizsgálata, ellenőrzése, minimum évente egyszer szükséges, ezt a háziorvos vagy a gondozó diabetológus végzi. Ennek a vizsgálatnak a keretében szükséges elvégezni a láb bőrének és alakjának vizsgálatát, valamint a láb gondos megtekintését. A bőrt rendszeresen ápolni, puhítani szükséges, megelőzve ezzel a bőr szárazságának, az apró hámsérüléseknek a kialakulását. A betegnek célszerű rendszeresen átvizsgálni a talpat tükörrel, így az esetleg panaszt nem okozó sérülések azonnal észrevehetővé válnak. 

A lábat naponta kell kíméletesen mosni, mely után az ujjközöket minden esetben gondosan szárazra kell törölni, megelőzve ezáltal a gombák megtelepedését. A lábak tisztításánál a víz ne legyen túl forró, mert ez is sérülések kialakulásához vezethet. A körmöket szintén rendszeresen kell gondozni, amennyiben mozgáskorlátozottság miatt nehezen érhetőek el, kérje ki hozzátartozója vagy pedikűrös segítségét. A körömvágásnál arra szükséges odafigyelni, hogy a beteg a lábkörmeit egyenesen vágja oly módon, hogy ne alakuljon ki éles szél, mely benőtt köröm kialakulását eredményezheti, rendszeresen javasolt körömreszelőt használni.

A bőrkeményedések, tyúkszemek ápolásánál éles szélű eszköz helyett habkő használata javasolt. Fontos, hogy a beteg a legkisebb probléma esetén is orvoshoz forduljon és lábát helyezze nyugalomba. Ezen túlmenően szintén fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a beteg kerülje a mezítláb járást és puha vastag pamut vagy gyapjú zoknit hordjon. A cukorbeteg mindig kényelmes, alacsony sarkú, jó minőségű és finom belső kiképzésű cipőt viseljen. Ortopédiai deformitások esetében időben kerüljön sor a deformitás műtéti korrekciójára, majd ezt követően a normális statikát biztosító segédeszköz (talpbetét) beszerzésére és használatára. Védő lábbelik, talpbetétek használata szintén célszerű. 

Szerző: Dr. Csuth Ágnes 

Forrás: WEBBeteg

Ajánlom