Általában nyirokcsomókról, nyirokrendszerről hallhatunk a mindennapokban. Hallunk megnagyobbodott nyirokcsomókról is, ennek kapcsán a rákos megbetegedésekről. Az ember azonban viszonylag keveset tud saját nyirokrendszeréről, s amíg azt például biztosan tudja, hogy a szíve a mellkasában bal oldalon található, ez már nem ilyen egyértelmű, ha a nyirokrendszerről van szó. Általában nyirokcsomókról, nyirokrendszerről hallhatunk a mindennapokban. Hallunk megnagyobbodott nyirokcsomókról is, ennek kapcsán a rákos megbetegedésekről. Az ember azonban viszonylag keveset tud saját nyirokrendszeréről, s amíg azt például biztosan tudja, hogy a szíve a mellkasában bal oldalon található, ez már nem ilyen egyértelmű, ha a nyirokrendszerről van szó. Tekintsük át mi a nyirok, a nyirokér, a nyirokrendszer, milyen működési zavarai lehetnek ennek a rendszernek, mit jelezhet, ha a nyirokcsomó duzzadt, stb. Kérdéseinkre Dr. Szolnoky Győző bőrgyógyász, kozmetológus válaszol. 

1. Mit értünk a nyirok alatt? Mi a nyirok szerepe? 

A nyirok egy húslevesszerű, nagy sejt, zsír- és fehérjetartalmú folyadék, melyet a nyirokrendszer szállít. Úgy keletkezik, hogy a verőerek által a szövetekhez szállított folyadék nem teljes, csak 90 %-át szállítja el a visszérrendszer, s emiatt a szövetek között rekedt, az eredeti mennyiség 10%-át kitevő folyadéktömeget a nyirokrendszernek kell többszörös átkapcsolódáson és szűrésen keresztül újra a vénás rendszerbe szállítani. Naponta körülbelül 3-4 l nyirok keletkezik és szállítódik. 

2. Mi a nyirokér?

A nyirok-kapillárisok a szövetközti térben elhelyezkedő, 0,1-100 m átmérőjű, kesztyűujjszerű vak járatokkal kezdődő csőhálózatok. Innen a nyirok – más néven limfa – fokozatosan nagyobb nyirokerekbe szedődik össze. Ezeket billentyűk teszik szakaszossá és biztosítják a nyirok egyirányú áramlását. A még nyirokcsomón át nem ment szűrletet hívjuk perifériás nyiroknak. Az erek hosszabb-rövidebb lefutás után borsónyi-babnyi nyirokszűrő szervekbe ún. nyirokcsomókba nyílnak. A nyirokcsomó felé vezető eret odavezető, a nyirokcsomó kapuján kilépőt, elvezető nyirokérnek nevezzük. A perifériás gyűjtőterületről összeszedődő nyirok útjába kerülő első nyirokcsomókat hívjuk elsődleges, regionális nyirokcsomóknak, az innen elvezetett folyadékot pedig centrális nyiroknak. Innen a nyirok elvezetődik a másodlagos, harmadlagos, sőt negyedleges regionális nyirokcsomókba is. A nyirokerek egy része a nagyobb érkötegekhez csatlakozva halad. Másik, – mennyiségileg jelentősebb – részük a bőr alatt fut, a bőr alatti vénáktól meglehetősen függetlenül. A nyirokáramlás fenntartásában szerepet játszik: a szövetekben uralkodó nyomás, a nyirokerek ritmikus összehúzódása, a vázizmok működése (izompumpa), a nyirokerekben levő billentyűk, a nagyvénák szívóhatása (negatív mellűri nyomás), a verőerek pulzálása, a nyirokereket rögzítésére szolgáló rostok, ill. idegi és hormonális hatások. 

3. Mi a nyirokrendszer? Hogyan működik, milyen működési zavarai lehetnek?

A nyirokrendszer elemei a nyirokerek és a nyirokcsomók. A nyirokrendszer a hajszálereken keresztül kilépő, a szövetek táplálását szolgáló folyadékmennyiség mintegy 1/10 részét szállítja el. Fő feladata a szervezetre káros anyagok elszállítása (a szervezet kukás autója :-)), de fontos szerepet tölt be a szervezet só- és vízháztartásának biztosításában és a külső betolakodók elleni védekezésben, azaz az immunitásban is.   
A nyirokrendszer működési zavara érintheti vagy a nyirokereket, vagy a nyirokcsomókat, de előfordul, hogy mindkettőt. A működési zavar esetén a nyirok szállítása szenved zavart, melynek hatására a nyirok felszaporodik a szövetek közötti térben. Ez kezdetben ujjbenyomatot tartó duzzanatot okoz. Később, kezeletlen állapotban a nyirok magas fehérje- és zsírtartalma miatt a szabad folyadék felszaporodása mellett kifejezett kötőszövet-képződés alakul ki. Ekkor az ödéma az ujjbenyomatot nem vagy csak kevéssé tartja. A nyirokkeringés zavara létrejöhet akkor, ha túl nagy a nyirok kínálata, és ekkor a nyirokerek a túlterheltséget csak egy ideig tudják elviselni, később kapacitásuk kimerül. Ez a dinamikus elégtelenség, míg mechanikus működési zavarról akkor beszélünk, amikor a nyirokerek vagy nyirokcsomók olyan módon sérülnek, hogy nem tudják a tőlük távolabb lévő területekről a nyirkot elszállítani. 

A nyirokrendszer működési zavarainak egy másik fajta csoportosítása a következő:  

A nyiroködémák mintegy 10%-a genetikai okok miatt alakul ki. Ekkor nem alakulnak ki megfelelő nyirokerek, melyek szállítóképessége csökkent. Ez vezet a nyirokfolyadék felszaporodásához. A veleszületett tényezőkön alapuló nyiroködémát elsődleges nyiroködémának nevezzük. 

A nyiroködémák nagyobbik csoportját a szerzett tényezőkön alapuló duzzanatok alkotják. Ezek okai:

1. Visszerek keringési zavarai (elsősorban a nem megfelelően kezelt esetekben) és a legsúlyosabb esetben, a lábszárfekély kialakításában is részt vesz
2. Orbánc (a bőrön gyorsan terjedő, lángnyelvszerű pírral járó bakteriális fertőzés, ami sajnos a nyirokerek súlyos és tartós károsodását okozza)
3. Sérülések, műtéti beavatkozások (Ne lepődjön meg senki, ha visszérműtéte után tartós duzzanata alakul ki!)
4. Daganatok kezelése kapcsán (műtét, sugárkezelés, kemoterápia). Ezek a beavatkozások mind-mind roncsolhatják a nyirokrendszert. Egyik leggyakoribb megjelenése a rosszindulatú emlődaganatok kezelése kapcsán alakul ki.

4. Mi a nyirokcsomó?

A nyirokcsomó borsónyi-babnyi szerv, amely a nyirokrendszer része és az emberi szervezetben átlagosan 460 található belőle. A nyirokcsomók biztosítják a nyirokerek átkapcsolódását, emellett fontos szűrőfeladattal bírnak. A falósejtek a nyirokcsomókba juttatják el a betolakodókat, mint zsákmányukat, és mutatják be az egyéb immunsejteknek, ezek a nyirokcsomókban érnek el megfelelő számot és onnan indulnak a támadás helyére védekezni az ellenséges csapás ellen.

5. Mitől lesz duzzadt egy nyirokcsomó?

Alapvetően a következő okok játszanak szerepet:

• Rövid vagy hosszantartó gyulladások. Előbbi esetben általában hirtelen duzzad meg egy nyirokcsomó, és tapintásra fájdalmassá válik, míg az utóbbi esetén a nyirokcsomó kötőszövetesen átalakulhat és tartósan duzzadttá, tömötté válik, de a nagysága lényegesen nem nő.
• A gyulladások esetén a bakteriális, gombás és vírusos fertőzések kitüntetett szereppel bírnak, de lehet a gyulladás immunológiai eredetű vagy csomóképződéssel járó betegségek megjelenése.
• Nyirokszervekből kiinduló daganatok esetén egészen nagy konglomerátum-szerű képletek is kialakulhatnak.
• Daganatos áttétek esetén a nyirokcsomó leggyakrabban fokozatosan növekszik. A tapintás is közelebb viheti a szakembert a diagnózishoz, de legcélszerűbb valamilyen képalkotó eljárást, ill. természetesen citológiai vagy szövettani vizsgálatot kérni a felmerült gyanú megerősítéséhez vagy kizárásához.

6. Észrevehetjük-e magunkon a nyiroködéma jeleit? Hol, mit vizsgáljunk magunkon? 

A nyiroködéma jellemzői:

1. Kezdetben ujjbenyomatot tartó ödéma, amely később átalakul ujjbenyomatot alig vagy nem tartó duzzanattá.
2. A kézfejek és a lábfejek cipószerű duzzanata
3. A duzzadt végtagi részek között mély, ún. csecsemőráncok alakulnak ki.
4. A végtagok bőre általában száraz.
5. A lábszárakon súlyos keringési zavarokban gombaszerű kitüremkedések is kialakulhatnak.
6. Az ujjak között gyakoribbak lehetnek a gombás és bakteriális fertőzések.
7. Előrehaladott stádiumban az ujjak profilja négyzet alakúvá válhat.
8. A végtagokon mért bőrredő vastagság egyre szélesebb lehet.
9. Alsó végtagi érintettség esetén a nyiroködémában szenvedő egyre kevésbé találja meg a bokáját azért, mert az ödéma teljesen elfedi.

A nyiroködéma szövődményei

1. Nehéz végtagi érzés
2. Zsibbadás
3. Fájdalom
4. Ízületi mozgáskorlátozottság
5. Gyakoribbak a fertőzések az érintett végtagon (mind a baktériumok, mind pedig gombák sajnos gyorsabban és erőteljesebben támadják és telepítik be a nyiroködémás lábakat és karokat)
6. Mélyvénás trombózis gyakrabban alakulhat ki!!!

7. Vannak-e veszélyeztetett életszakaszok a nyirokrendszer szempontjából? 

Veleszületett hajlam esetén akár csecsemőkorban kifejlődhet a nyiroködéma, de leggyakrabban a 2. és 3. évtizedben alakul ki. A szerzett tényezőkön alapuló nyiroködéma bármikor kialakulhat.

8. Mi az a nyiroködéma-mentesítés, a nyirokmasszázs, a nyirokdrenázs? 

A nyiroködéma-mentesítés összetett kezelési folyamatát komplex fizioterápiás kezelésnek hívjuk, melynek szerkezete a következő: a kezelés magába foglalja a nyirokdrenázs kezelést és a végtagok térfogatcsökkenését fokozó és később megtartó, többrétegű szorító fáslizást, a megfelelő bőrápolást és a megfelelő mozgásokat. A komplex ödéma-csökkentő kezelésnek 2 szakasza van:

1. Korai vagy intenzív szak

Ebben az időszakban a cél a mobilis folyadékmennyiség eltávolítása az érintett végtagból. A kezelés egészségügyi intézményben benn fekvő vagy ambuláns, bejáró betegellátásként történhet. Magába foglalja a fizioterápiás kezelés minden elemét.

2. Késői vagy állapotfenntartó szak

Ez esetben a cél az akut szakaszban elért eredmény fenntartása speciális végtagharisnya viselésével (típusát, kompressziós fokozatát szakorvos határozza meg). 

Indokolt lehet heti néhány (1-3) fenntartó kezelés a komplex ödéma csökkentő kezelésből.

Érdemes említést tenni a manuális nyirokdrenázsról, amelyet a dán Emil Vodder (1896-1986) és felesége Astrid Vodder fejlesztettek ki Franciaországban 1932 és 1936 között. Számos vizsgálatot végeztek a nyirokkeringéssel kapcsolatban és kidolgoztak egy olyan technikát, amely ritmikus manipulációkkal stimulálja a nyirok áramlását. Ezt a módszert „manuális nyirokdrenázs”-nak nevezték el. Fontos megemlíteni egy magyar vonatkozást is. A korábban említett komplex ödéma-csökkentő fizioterápiás kezelést a magyar származású, – Németországban, a világ leghíresebb nyiroködémásokat kezelő magánklinikáját alapító – Földi Mihály Professzor Úr és felesége Földiné Börcsök Etelka Professzor Asszony alkotta meg. Azt vallották, hogy a nyirokdrenázs kezelés önmagában nem elegendő, mindenképpen ötvözni kell a végtagok „szorító” pólyázásával.

A kezelés ellenjavallatai:

Abszolút ellenjavallatok:

• igazolt áttét
• nagy malignitású tumorok esetén az utókezeléstől számított 1 éven belül
• citosztatikus és sugárkezelés alatt
• súlyos neuropátiás végtag esetén
• súlyos érszűkület esetén
• akut asztma
• akut bakteriális vagy vírusos fertőzések
• akut szívproblémák
• akut vénás betegségek (mélyvénás trombózis, tromboflebitis)

Relatív ellenjavallatok:

• jóindulatú hasi tumorok
• hasi sérv
• bél anomáliák
• cardiális panaszok
• asthma bronchiale
• hipertónia
• hiperthireosis
• terhesség, menstruáció
• kismedencei gyulladások
• colitis ulcerosa
• fertőzéses, gyulladásos bőrelváltozások
• súlyos érszűkület
• neuropátiás végtag
• nem kooperáló beteg esetén.

9. Hogyan működik közre a nyirokrendszer a daganatos áttétek kialakulásában? 

A nyirokrendszer szerepe a daganatos áttétek kialakulásában meglehetősen bonyolult és számos területét homály fedi. Az első fontos kérdés az, hogy a nyirokrendszer felé közvetített áttétek kialakulásában a más a daganatban eleve meglévő vagy pedig újonnan képződött nyirokerek játszanak szerepet. Mindkettőt leírják megfigyelések. Fej-nyak daganatoknál, pajzsmirigy rosszindulatú megbetegedéseinél és a bőr festékes rákjánál a daganaton belüli, míg más daganattípusoknál, így a méhnyak-rák esetén, a daganaton kívüli nyirokérképződést teszik felelőssé az áttétek kialakulásáért. A daganatok – és furcsa módon az őket beszűrő, elvileg a gazdaszervezet daganatellenes védekezését szolgáló falósejtek is – termelnek a nyirokér-fejlődést serkentő faktorokat. Előbbi magától értetődő, de az utóbbi azt mutatja, hogy sajnos a daganatellenes immunvédekezés nem szolgálja kizárólagosan a daganatsejt elpusztítását. Egy amerikai vizsgálat szerint prosztatarák esetén a nyirokér újdonképződés nem is szükséges a daganatok kialakulásáért. Egy igen friss közlemény azt taglalja, hogy emésztőszervi daganatoknál sincsen nyirokérképződés, hanem a daganatban a nagyfokú erezettség miatt a hajszálér falán kívülre jutott folyadékból és sejtekből kialakuló nyirok megpróbál utat törni magának és emiatt furcsa öblök és nyirokkal telt tócsák alakulnak ki magában a daganatban, amelyek azután rácsatlakoznak az elsődleges daganat körüli nyirokerekre is és magukkal visznek leszakadt daganatsejteket. Az eddigi ismereteket összefoglalva azt mondhatjuk, hogy még mindig további kutatások szükségesek az összetett folyamatok elemeinek tisztázásához, valamint a daganat típusa is meghatározhatja az áttétképzés mechanizmusát. 
  
Forrás: Phonix Pharma

Ajánlom